• El akarom mondani ... 
   
  Fizika óra van, én mellette ülök. Nézem a fénylő bársonyos haját, gyönyörű szemét, és a szép kezét. Ő rámnéz, és mosolyog. De Ő nem úgy néz rám, ő csak úgymond a legjobb barátom.
  
  Vége az órának, vége a napnak, ő átjött hozzám elkérni a matekfüzetem. Én odaadom neki, ő rámmosolyog, és az arcomra nyom egy puszit, és azt mondja, hogy , köszi!
  
  Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de Ő nem úgy néz rám, és én ezt tudom.
  
  Másnap találkozunk a suliban, én mellette ülök, sír... Sír, mert szakított a barátjával.Én megvigasztalom, ő átölel, és érzem, hogy majd ki ugrik a szívem.
  
  Egy órán keresztül a karomban fekszik, aztán rámmosolyog, az arcomra nyom egy puszit, és azt mondja, hogy, köszi! Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akrom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de Ő nem úgy néz rám, és én ezt tudom.
  
  Telnek a napok, az évek, látom hosszú talárban az érettségin, látom amikor átveszi a bizonyítványát. Ő rámmosolyog. El akarom mondani, hogy szeretem őt, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom.
  
  Együtt megyünk főiskolára, de telnek az évek, és már a diplomaosztón találom magam. Ő még szebb, hoszabb és szebb a haja, az arca, gyönyörű nő. Az utolsó nap, ő rámmosolyog, és az arcomra nyom egy puszit. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom.
  
  Eltelik rengeteg idő, én minden héten beszélek vele telefonon. És megkapom a szörnyű hírt... Ott állok a koporsójánál, ami nyitva van, látom a gyönyörű fehér arcát. Potyognak a könnyeim
  
  Már nem mosolyog rám, és nem is kapok tőle puszit... El akarom mondani neki, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt é hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk. De ő már nem tudhatja ezt. Később felmegyek a aszobájába, és megtalálom a naplóját, és a következőket olvasom:
  
  "Rámmosolyog, az arcára nyomok egy puszit... El akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom..."

• Tudom mit éltél át, tudom mennyire fájt. A fájdalom múló dolog, de a pillanat is, amit nem szabad elszalasztanod sohasem. A pillanat, amikor tovább kell lépni és élni. De légy kegyes, ne ellenséges, merj bízni és hinni. Szegényebb lenne nélküled a világ, hiszen olyan vagy mint egy tavasszal nyíló gyönyörű virág. Érted bárki tűzbe menne, de ha nem engedsz közeledbe senkit, nem lesz olyan ki megmenthet és elveszhetsz. Sokan várnának rád éveket számolnák a perceket, vajon erejük elég-e, bírják –e a sok türelmet, várakozást. Hányan állnák a sarat, hányan buknak el? Megvárnád-e a történéseket, végignéznéd haláltusájukat? Minden ember más nem oly ,mint hiszed, hidd el és bízd , van értékes ember, aki egy esélyt megérdemel. Ne légy konok, embertelen, hiszen eme világ ilyen. Legyél kegyes, tudom nehéz, de boldogság lesz jutalmad, nem bánat, s bú, örömtelen kapcsolat. Tudom úgy érzed néha, mintha beszorítanának, gyötörnének, s nem találod helyed sodródsz az élettel kevés életkedvvel. Sokan űznek, hajtanak, de vannak akik csak az embert, azon keresztül látják meg a csodálatos nőt benned.
  Ezek csak szavak, de te élettel töltheted meg-e sorokat. Te döntesz, a felelősséged nagy!
  Hiszen aki érez, becsül, szeret, nőként kezel igen sérülékeny, olyan ,mint egy csiga, aki ha veszélyt érez visszahúzódik, s ki tudja mikor nyílik meg újra. Rohanó élet? A boldogság hajszolása mindenkit éltet? Talán, de mindenki máshogy éli meg. Van aki nem gázol át senkin, nem bánt meg senkit, csak szeretni akar, boldogságot adni és viszont kapni. Ne tagadd meg eme embereket ismerd fel őket, mert elszalasztod őket és megtagadod akkor belőlük erőtlen, csalódott, elcsigázott szerencsétlenek lesznek
  -
•  Szeretsz? 
  -Nemtudom. 
  -Miért nem? 
  -Nem vagyok biztos. 
  -Kételyek? 
  -Azok. 
  -Akkor mit érzel ? 
  -Ez bonyolult.Néha hiányzol, nem bírom, ha nem vagy 
  velem.Szükségem van a jelenlétedre,még ha nem is nézek rád. 
  Néha ellöklek, mert félek.Megijedek tőled, pedig nem 
  bántasz.Néha futnék veled akármeddig, akárhova...csakhogy 
  együtt lehessünk.Néha úgy érzem, nem jó ha ittvagy, vagy, 
  nézel, mert elvársz dolgokat.Lehet, hogy nem tudom megtenni. 
  A szívem megszakad, ha mással látlak, de nem szólok egyetlen 
  szót sem. Csak elsétálok...Néha utálom, ahogy kinézel. 
  De ezt se mondom soha. A lényeg kárpótol mindenért. 
  Nem tudok soha haragudni rád úgy igazán.Pedig lehet, 
  olyat tettél, amiért másnak már nem jutna a bocsánatomból. 
  Néha ha rád gondolok sírok, néha nevetek, néha ordítok, 
  aztán megint ott a mosoly az arcomon.Lehetne egyszerű, 
  de nem... ez bonyolult. 
  -Akkor szeretsz? 
  -Azthiszem....
  (L)

Oldal: Eggy kis sztori!
Csúcs-CSajoknak! - © 2008 - 2024 - csucs-csajok.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat